A vasutas fiatalok Miskolcon, 1911. december 9-én a MÁV műhelyi éttermében határozták el önálló sportegyesület létrehozását. A Miskolci Napló című helyi lap tájékoztatott az eseményről és jelezte, hogy a labdarúgáson kívül további sportágak bevezetését és elterjesztését is célul tűzték ki. A december 19-i közlés szerint Botka Attila, Ligeti Károly és Szalai Pál kezdeményezték, szorgalmazták az egyesület megalakítását. A Bunkóban, a MÁV Kultúrházban Szalai Pál vezette az alakuló gyűlést, ahol az elnöki tisztet Percs Nándor látta el. Megválasztották a tisztikart Kollmann Arnold elnök vezetésével. Megbízásokat kaptak alelnök (Kanyó Géza) titkár (Fux Lajos) pénztáros (Percs Nándor) jegyző (Szalai Pál) személyére. Választmányi tagok lettek: Muhoray Béla és Chemez Rezső. A klub működését négy szakosztállyal : atlétika, birkózás, labdarúgás és vívás azonnal el is kezdte. ( A lap utalt is erre: ” Az  MVSC a szó teljese értelmében a mai fogalmak szerint igazi SE volt, mivel alakulásának idején már működő szakosztályai vettek részt az alakuló ülésen”.)

Alig néhány hónappal később a klub választmányi ülésén, az albizonytalanodó tagság – elsősorban a működéshez szükséges anyagiak hiánya miatt – 1912. márciusában új alakuló gyűlést szervezett. A könyvtári kutatásokból előkerült jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyesület címe: „Miskolczi Vasutas Sport Club” volt. Miskolcz székhellyel és a sötét-pirost jelölték a klub színeként. (Amit később zöld-fehérre változtattak). A vonatkozó irat szerint „Működő tag lehetett, minden 17 évet betöltött magy.kir. államvasúti alkalmazott tag. Ezek 1 korona beíratási díj és havi 85 fillér tagsági díj fizetésére kötelesek”. Rendelkeztek az ügyvitellel kapcsolatban, mely szerint a „klub ügyeit vezetik: 1./ a közgyűlés, 2./ a választmány, 3./ a tisztviselők és szakbizottságok. Rendelkeztek ezek hatásköreiről, az állami felügyeletről…stb. Az alapító okirat 1912. április hó 3-án Vidáts János elnök és Fux Lajos titkár aláírásával terjesztették fel, a „kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez”, akinek rendeletében olvashattuk, hogy 24177.III.1913. szám alatt a felterjesztést „a belügyministérium vezetésével megbízott ministerelnök úrral egyetértőleg” jóváhagyták.

A sportolási lehetőségek elkezdéséhez az államvasutak területén lévő részen engedélyezték egy sportpálya kialakítását. Az ún. Kubikban hamar elkészült az önkéntesek, a lelkes sportbarátok által épített futballpálya, tribünökkel és öltözőkkel. A világháború utáni zűrzavaros időben azonban ezeket lerombolták, széjjelhordták. Új területen hoztak létre sportolási lehetőségeket: a Miskolc városától kapott Sajó parti területen. 1926. júliusában nagyszabású ünnepségen vették birtokba. A Sajó parti pálya sem jelentet azonban végleges, és a remélt megoldást. Az állomási terület rendezésével adódott a MÁV műhely mellet lévő pályaterület, ahol a korábbiaknál is jobban támogató MÁV Igazgatóság segítségével elkészítették az új, Szirma úti, saját sporttelepüket.  Készült egy betontribün, több teniszpálya, és a 1931. októberétől már céllövő pálya is a sportbarátok rendelkezésére állt. Ugyanakkor a Sajó parton csónakházat és strandépületet alakítottak ki, mely akkoriban a magyar vasutas sport büszkeségének számított.

Az alapítás óta eltelt, több mint kilenc évtized során igen sok kitűnő sportoló, sportvezető, edző ténykedett az eredmények gyarapításában. A politikai, társadalmi változások és az egyesületet sem kerülték el. Egy ideig a működésben is akadályozták, de a második világháború utolsó napjaiban újraalakították. A múlt század második felében olimpikont adott, a nyolcvanas évek elején világbajnoki sikernek örvendhetett a klub közönsége.  Akadtak soraikban válogatott sportolók, magyar és Európa- bajnokok, újabb olimpiai résztvevők. A labdarugó csapat egy éven át élvonalban játszott, a női kézilabdázók a megyében elsőként országos csapatbajnokságot szereztek. NB I-ben játszott a férfi kézilabda csapat is, a röplabda szakágban mindkét nem képviselői ott voltak a legjobbak pontvadászatában. Bővítették a Szirmai úti spottelep intézményit, létrehozták a röplabdázóknak és cselgáncsozóknak otthont adó épületrészt, kajak-kenu tanmedencét létesítettek.

Az eltelt évtizedek során rendre megemlékeztek az alapítás évfordulóiról, jubileumi összejöveteleket tartottak, melyeket több sportágban rangos versenysorozattal is emlékezetessé tettek. a korabeli sajtótudósítások, közlemények és kiváló sportolók bemutatásával őrizték a miskolci vasutas klub sikereit. A magyar vasutas sport eredményeit gyűjtő és megjelent kiadványokban az MVSC rendezőinek, sportolóinak számtalan sikerét fedezhettük fel. Időközben új szakosztályok alakultak, mások a megszűnés mellett döntöttek, elsősorban anyagi gondok miatt. A Miskolci VCS szakosztályai közül az alapítással egy időben, legelőbb a labdarúgók, egy évvel később az atlétikai szakosztály hallatott magáról. Aztán a birkózó, úszó, céllövő, a tenisz, az ökölvívó szakosztály alakult, létrejöttével a harmincas évek elejéhez érkeztünk.  Az evezős szakosztály 1934-ben, a kerékpár és a torna sport kedvelők 1935-ben jelezték létüket. Később, újabb szakosztályok is alakultak, mások megszűntek.