Kezdőlap arrow Híreink  
2017. október 23.
Röplabda adatlapok
Szűrő     Rendezés     # 
Cím Találatok
Keserű folytatás, de semmi nincs veszve! 19
Csapatról, az új évadról 342
Edzői megnyilatkozás 418
Kriegel Zsófia 701
Szajkó Tímea 1579
Parti-Józsa Eszter 1898
Veress Alexandra 685
Tar Daniella 855
Szűcs Zsuzsanna 672
Szabó Barbara 1057
Oláh Csilla 859
Nagy Zsanett 659
Leidgeb Noémi 859
Kovács Edina 1884
Kiss Vivien 870
Csarkó Edina 1274
Tóth Luca 835
 
<< Első < Előző 1 Következő > Utolsó >>
Eredmények 1 - 17 / 17
  • Kajak-kenu  ( 3 elem )

    KAJAK - KENU

    A vízi élet Miskolcon már az első világháború után megkezdődött, nagyobbrészt ekkor épültek fel a Sajóparton azok a csónakházak, amelyek hosszú ideig sportcélokat szolgáltak. A palotaszálló felépítése után a Hámori – tavon évente rendeztek csónak és szandolinverseny-eket, amelyeken a miskolciak mellet a vasgyári sportolók is részt vettek. Az 1930 – as évektől kezdve mind többen ismerik fel a vízi élet szépségeit és a hétvégi felüdülésüket a Sajón, keresik. Egymás után épülnek fel a magánosok víkendházai és csónakházai is. A vízi életet kedvelő, de kevésbé tehetős emberek egyesületekbe tömörülnek. Néhány éven belül felépül a Miskolci Atléta Kör, a Honvéd Tiszti Klub, majd 1934 – ben a Miskolci VSC és a Joghallgatók SE csónakháza.

    A Sajó vize nem mindig folydogált ilyen piszkosan. Amikor még a horgászok, evező-sök és fürdőzök paradicsoma volt, 1930 – ban a műhelyi dolgozók és az akkori műhelyfőnök kezdeményezésére elkezdték a Sajóparti vasutas vízitelep kialakítását. Ebben részt vettek a tanműhely és az idősebb dolgozók. Ez tehát műhelyi kezdeményezés volt, melynek voltak alapító tagjai is, akik már 1930 – óta eveztek a Sajón. 1931 – ben ünnepélyes megnyítás volt nagy tömeggel, ekkor csináltatta a város az oda vezető utat, szerepelt a dalárda és a színjátszó csoport is.

    Az MVSC evezős szakosztályának megalakulását az évkönyvek és megemlékezések 1934 – es évekre teszik. Az evezős szakosztály hivatalosan csak ekkor alakulhatott meg, mivel a versenyszerű evezést csak a véglegesen elkészült csónakház és technikai berende-zések tették lehetővé. A vasutas sportolók már korábban felfedezték a Miskolc melletti Sajó nagyszerű természet adta lehetőségeit a vízi sport űzésére.

    Lampionos csónakfelvonulás nyitotta meg, illetve zárta be a vízi szezont. Vízi vasárnapokat tartottak családias összejövetellel, felvonulásokkal és versenyekkel.

    A sajóparti csónakház végleges és ünnepélyes átadása csak 1935. július havában történt meg, bár mint már említettük, a felépítése előző évben befejeződött. A csónakház országos viszonylatban egyik legszebb sportlétesítmény volt, 80 csónak tárolására alkalmas külön egyes-ületi étkezőhelyiséggel, továbbá tágas, kényelmes terasszal. Az MVSC ebben az időben már olyan helyzetben volt, hogy az Aggteleki Cseppkőbarlang számára egy 10 szemé-lyes csónakot adományozott. Az MVSC evezős szakosztályának hatalmas taglétszáma volt ebben az időben 1938 – ban 165 fő, 1939 – 40 – ben 198 fő volt.

    A kanyargó Sajó sima tükrét az 1938 – 39 – es években már 120 – 150 csónak fodrozta. Rohamosan teret hódított a csónakoknak különböző válfaja, az egytollú lapáttal meghajthatók közé tartozik a ladik és a gördülő üléses regatta; a kéttollú lapáttal meghajthatók közé tartozik a szandolin. A kezdeti időkben a vízi sportot kedvelők csak szórakozásra hasz-nálják fel a csónakjaikat, rendszeres testedzésre még nem. Az akkor ismert hajótípusokkal esetenként még versenyeket is rendeztek. Az evezés testet – lelket üdítő sportja, a vasutas sportegyesület tagjai között mind nagyobb közkedveltségnek örvendett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a körülmény, hogy a sportegyesület csónakháza szűknek bizonyult. A vasutas evezősport történetében kiemelkedett 1942 – ben a miskolciak 10 napos csónaktúrája, 8 csó-nakkal, 10 résztvevővel, Miskolcról Sárospatakra a Sajón, Tiszán és Bodrogon át, valamint a Miskolc – Bódvai túra 6 csónakkal és 6 résztvevővel.

    Bombatalálat érte a második világháború folyamán a sajóparti csónakházat. Az a létesítmény tehát, amelyet még 1930 – ban kezdtek el építeni a dolgozók és ahol annyi kultúr – előadás, vasutas dalárda és színjátszó csoport szerepelt, ahol minden tavasszal és ősszel lampionos csónakfelvonulást tartottak megnyitva és bezárva, a víziszezont, ahol a családias „vízi vasár-napok” lezajlottak, ismét elnéptelenedett és a bombatalálat következtében csaknem tönkrement, de a vasutas dolgozók kivették részüket az újjáépítésből:

    Ha csökkentett befogadóképességgel is, de üzemképessé tették a vízi sport vasutas felleg várát. Az MVSC, hogy felélénkítse a vízi sportot, 1948 – ban létrehozta a kajak szak-osztályt. Az első két esztendő ismerkedéssel telt el ebben a számukra új sportágban. A szak-osztály vezetését és edzését röviddel később Jencsel József vette át és az OTSB – től kapott néhány hajóval 1950 – ben megindulhatott a szervezett munka.

    Tért hódít a kajak – kenu. A régi evezős sport már a múlté. Azt az irányt, amelyben a szak-osztály most is halad, az 1948. esztendő szabta meg. A sporthatóságok lehetővé tették, hogy a szakosztály sportolói kajak –kenu szakoktatást kapjanak. Ennek tudható be, hogy az elkövet-kezett esztendőkben a kajak – kenu hódított magának mind jobban teret, és kiszorí-totta a regattát és szandolint. Így tehát az MVSC vízisport szakosztálya 1948 – ban evezésről a kajakra tért át. Az első 2 év a sportággal való ismerkedéssel telt el. A Miskolcon életre hívott szak-osztályok fejlesztés mind jobban megérlelte a vezetőkben egy országos vidéki kajak – kenu verseny megrendezésének gondolatát. 1950 – ben megrendezésre került Lillafüreden az első országos vidéki verseny. Itt kb.: 450 fő mérte össze az erejét.

    A szakosztály fiatal tagjai 1950 – től saját költségen minden évben edzőtábort rendeztek a Tiszán 2 heti időtartammal. A bajnokságok lebonyolítása előtt történt ez a felkészülés érdekében. A kitartó munka első gyümölcsei már 1952 – ben mutatkoztak. Számos egyesületi verseny mellett megnyerték a SZOT bajnokságot rövid- és hosszú távon, 1953 – ban megnyerték a magyar bajnokságot férfi kajak négyes ifjúsági 3000 méteres számban is, amelyről a Népsport bevezetőül nagy betűkkel így adott hírt: „ Az idény legszebb és legizgalmasabb versenyét az MVSC csapata nyerte kajak négyes férfi ifjúsági 3000 méteres távon. A bajnokcsapat tagjai: Halmos László, Rusznyák Gyula, Laboda Sándor és Oprável István.” A későbbiek folyamán a felnőtt számokban is igen jó szereplések követ-keztek. Sajnos 1956 – ban érthetetlenül a jól és eredményesen működő szakosztály működését szüneteltették. Egy olyan szakosztály élete szűnt meg, melynek válogatott keret tagjai is voltak. Ezek kénytelenek voltak átigazolásukat kérni a Lenin Kohászati Művekhez.

    1959 – ben a szakosztály néhány régi tagja az MVSC – nél kieszközölte, hogy a szak-osztály újból megkezdhesse működését. Ekkor már úgy az egyesület vezetősége, mint a tár-sadalmi szervek támogatják nagy mértékben a kajak szakosztály munkáját. Az 1960 – as esztendő azért lesz emlékezetes számukra, mert ettől az időtől kezdve a vasutas sportkör egyik szak-osztályaként támogatást kapnak a sportkör vezetőségétől, s egyre jobban fejlődik sport-életünk.Bátran elmondhatjuk, hogy az MVSC fiatal kajak versenyzői méltó vetélytársai lettek a megye legjobbjainak… Az MVSC kajak szakosztálya újjáéledt és igen mostoha körülmé-nyek között láttak hozzá a munkához. Anyagi támogatás nélkül szervezték meg kedvenc spor-táguk szakosztályát és azonnal hozzáláttak a tönkrement hajók rendbe hozá-sához. 1963 – ban magyar ifjúsági bajnokságot nyert a kajak négyes. Ez idő alatt fejlődött a szak-osztály „B” ka-tegóriás szakosztállyá, ez alatt készült el társadalmi munkában a tanmedence, melyben a szak-osztály tagjai vettek részt. A Csorba – tavon ezen időszakban készült el az új hajótároló, majd később a szociális létesítmény is. Volt olyan év, hogy hat válogatott versenyző is volt.


    A selyemréti általános iskola tornatermében tartották 1966 – ban az MVSC kajakosai alapozó edzéseiket. A tornateremben negyven fiú és három leány gimnasztikázik. Megvannak a reális lehetőségek, hogy a szakosztály az évek óta tartó gyenge szereplések után felküzdje magát az élvonalba.

    Sajópart helyett a Csorba – tónál Az évek múltán és az iparosodás fejlődésével a Sajó víze egyre alkalmatlanabb lett és ezzel egyre fogytak a remények is, hogy az annyi kedves műhelyi találkozó és sportélet színhelye – amely egyben a kulturális családias összejöve-teleket is jelentette – eredeti rendeltetésének megfelelően tovább fejlődött. A Járműjavító Üzem dolgozói számára 1966 – tól a hétvégi pihenő ma már a nyéki István – tónál lévő üdülő, itt azonban a horgászaton kívül a vízi élet a tó mélysége miatt korlátozott. Az MVSC kaja-kosai, kenusai a Miskolchoz közeli Csorba – tónál kezdtek vízitelepet építeni. A hajótárolók, az öltözök, a klubszoba, valamint a hajóépítő műhely 1969 – ben teljesen elkészült. A MÁV Gépállomás KISZ - esei vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a kerítést és a kaput.

    Slalom és tanmedence. (sikeres évtized.) 1970. év elején az MVSC sporttelepen – jubileumi vállalásként – társadalmi munkában elkészült a kajak – kenu szakosztály tanmedencéje. A tanmedence 12 üléses. 1972 – ben nyert ifjúsági bajnokságot és lett ifjúsági válogatótt Borsos Iván versenyző.

    A hetvenes évek elején került át a vadvízi kenu sportból Hajdú Gyula kenus a szakosztályhoz, és már akkor sejteni lehetett, hogy nagy eredményekre képes versenyző lehet belőle. Céltudatos, kemény munkát végzett már akkor is

    1972 – 1975 között a kajak – kenu szakosztály létszáma 50 fő körül mozog. 1972 – ben Kassán szerepelnek és meglepő győzelmet aratnak. Ugyanennek az évnek a nyarán a Csorba – tónál a Kajak – Kenu Szövetség „D” típusú minősítő versenyt rendezett, ahol 14 egyesület sportolói színvonalas versenyt vívtak.

    1972 – től különböző korcsoportokban magyar-, megyei bajnokságokon nyertek arany érmeket az MVSC szakosztályának tagjai. Csak 1972 - ben 16 megyei bajnokot avattak. Ebben az évben feltűnik egy „Slalom” szakosztály is, de 1973 – ban találkozunk a szakosztályok között utoljára velük 25 fő létszámmal. A Csorba – telepi csónaktároló 170 csónak befogadására volt alkalmas. A kajak – kenu ebben az időben az MVSC legnépszerűbb szakosztálya, létszámuk 1973 – 74 – ben elérte a 200 tagot, amely megközelíti az MVSC összlétszámának egyötödét .

    Az 1980 – tól napjainkig terjedő időszakban kisebb – nagyobb sikerekkel, de létezik szakosztályunk. Jelenlegi törekvésünk egy biztos alapokon nyugvó szakosztály megteremtése. Jelenleg egy családias, jó szellemű kis csapat alkotja az M.V.S.C. kajak – kenu szakosztályát.                                                                                                 

                                                                                                           Készítette: Majoros Sándor

  • Őő  ( 1 elem )
  • MVSC - Híreink  ( 550 elem )
Copyright MVSC - JOOMLA - Created by CKISS