2009.11.10.

„A vidéki életben a sportnak nem feltétlenül kell egyet jelentenie a labdarúgással.”

Az őszi iskolai szünetben boldogkőváraljai és boldogkőújfalui fiatalok készültek több napon át Miskolcon, cselgáncs övvizsgára. Ebben első hallásra semmi különös nincs. Ha csak az nem, hogy ez azt is jelenti, hogy olyan helyen is van a sportágnak bázisa, ahol ezidáig sosem volt. És, hogy mikor és miként került az abaúji településre a cselgáncs?
- A vidéki és városi élet közötti különbséget szerettük volna csökkenteni azzal, hogy egy olyan sportágat honosítunk meg a településen, ami a gyerekek személyiségének a fejlődésére is jó hatással van - válaszolta az ötletgazda, a cselgáncs boldogkőváraljai megalapozója Jaczenkó István. - Két éve jött az ötlet, és ekkor kerestem meg a Miskolci VSC-t, konkrétan Flórusz János edzőt, hogy segítsen abban, hogy edzéseket tarthassunk Boldogkőváralján. Ő ajánlotta Szigeti Tündét, aki vállalta, hogy kijár hozzánk foglalkozásokat tartani. 20 fővel indultunk, és jelenleg 15 olyan fiatal van, aki azóta is rendszeresen látogatja az edzéseket, és akik már övvizsgákon is túl vannak. A kezdeti időszakban az edzésekkel járó költségeket saját zsebből finanszíroztuk, de nagyon nagy örömünkre eljutottunk odáig, hogy az önkormányzat vezetése is elismerte kitartásunkat, felismerte, hogy a judó egy közösséget teremtett, olyat, ami támogatásra érdemes. A képviselők mellett köszönet jár az iskola vezetésének, akik az elején mellénk álltak, termet adtak. Mivel nemrégiben sikerült egy kis pénzt szereznünk, meg tudtuk venni az első szőnyegünket, ami ugyan használt, de a miénk. Így már nem csak a gyerekek felszerelésében, hanem felszereltségben is olyanok vagyunk mint a judó klubok többsége.

5 és 13 közötti

Mint megtudtuk a gyerekek, akiknek az életkora 5 és 13 év között van, a 2000 forintos havi tagdíj befizetése ellenében heti két edzésen vesznek részt. A foglalkozásokat nem csak helybeli fiatalok látogatják, vannak akik a szomszédos településről, Boldogkőújfaluról járnak át.
- Az edzéseket látogató gyerekek között vannak hátrányos helyzetűek, de ezek a különbségek az edzéseken eltűnnek, itt csak a teljesítmény, a kitartás számít - mondta Jaczenkó István. - Úgy érzem, és szerintem ez nem túlzás, a judó kitörési pont lehet itt, ebben a régióban. Egyrészt önbizalmat ad a gyerekeknek, másrészt fegyelemre tanít, és mint minden sportág így a miénk is arra megtanít, hogy hogyan dolgozzák fel a fiatalok a sikereket, kudarcokat.

Miért a cselgáncs?

Arra, hogy miért pont a cselgáncs élet megteremtése kezdtek bele, Jaczenkó István a sportághoz fűződő személyes viszonya mellett (ő maga is cselgáncsozott korábban, amikor még Miskolcon élt) a következőket mondta:
- Úgy vélem, hogy a vidéki életben a sportnak nem feltétlenül kell egyet jelentenie a labdarúgással. Csak azért, mert valaki falun született vagy falun él, ne legyen hátrányban a városi környezetben nevelkedő kortársaival szemben. Nagy utat tettünk meg, amíg a mostani szintre eljutottunk, de nem szeretnénk itt megállni. Nagy öröm volt látni, amikor fiataljaink először indultak versenyen, vagy például a legutóbbi övvizsgát, most pedig az a következő lépcső, hogy a szervezeti formán javítsunk, vagyis saját egyesület megalapítását tervezzük. Nem magunknak csináljuk, hanem a gyerekekért éppen ezért bárkit szívesen látunk sorainkban, legyen az gyerek, vagy éppen szülő, és nem csak Boldogkőváraljáról, hanem a környező településekről. Mert a boldogkői judó már elfogadott, és változatlanul befogadó.

A csapat

A már övvizsgát tett boldogkői fiatalok: Batyi Ákos, Besenyei Márk, Dolányi Krisztina, Gulyás István, Horváth Gergő, Ivancsó Tibor, Jaczenkó István Marcell, Jaczenkó Lóránt, Orsosz Bence, Prokop Arnold, Prokop Kristóf, Takács Ágoston, Sztrik Ádám.

Forrás: www.boon.hu

2009.10.13.

Remekül szerepelt Miskolcon férfi válogatottunk, amely Ukrajna, Románia, majd a fináléban Oroszország válogatottját legyőzve megszerezte a csapat Európa-bajnokság aranyérmét!

Szombaton Miskolc várta a dzsúdósport hazai szerelmeseit, hazánk ugyanis újabb rangos világversenynek adhatott otthont: a Városi Sportcsarnokban rendezték meg az idei csapat Európa-bajnokságot. Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai sportrajongók ellepték a miskolci csarnokot, de akik jelen voltak, remek hangulatot teremtettek az egyébként is parázs csatákat ígérő csapatversenynek.

Az induló országok számát látva hasonló volt a képlet, kevesen tették tiszteletüket, de akik eljöttek, azok „odatették magukat”. A nőknél mindössze három ország nevezett, így biztos éremszerzőként léphetett tatamira a magyar válogatott. Mivel az első összecsapáson az oroszok könnyedén legyőzték a francia válogatottat, az is bizonyos volt, hogy a franciák elleni esetleges győzelemmel nagy lépést tehetnénk a „színesebb” érem felé.

Sajnos nem sikerült – pedig csak karnyújtásnyira volt a diadal. Az első meccset hozta az 52 kilogrammot vállaló Csernoviczki Éva, s a második is a miénk lehetett volna, ám Baczkó Bernadett jobb térde súlyosan megsérült. Gáspár Eszternek nem sikerült visszaszerezni a vezetést, de Joó Abigél aranypontos győzelemmel visszaadta az esélyt. A mindent eldöntő összecsapáson a világbajnoki ezüstérmes Mészáros Anettnek a nálánál legalább harminc kilóval nehezebb Emilie Waldet-t kellett volna felülmúlnia – ez sajnos nem sikerült, a franciáké lett a meccs.

Magyarország–Franciaország 2–3 (15–30)
52 kg: Csernoviczki Éva–Delphine Delsalle 10–0. 57 kg: Baczkó Bernadett–Caroline Lantoine 0–10. 63 kg: Gáspár Eszter–Marielle Pruvost 0–10. 70 kg: Joó Abigél–Marie Pasquet aranyponttal 5–0. +70 kg: Mészáros Anett–Emilie Waldet 0–10

A bombaerős csapattal érkező oroszok ellen lehetett volna javítani, de ezt már csak a „csonka” csapat tehette meg, Baczkó Bernadettnek ugyanis nem volt helyettese. „Ez a legszörnyűbb, nem elég, hogy megsérültem, a csapatnak sem tudok segíteni” – kesergett a maga 24 évével rangidős Baczkó Berni.

A mieinknél ismét Csernoviczki Éva kezdett, s az 52 kilós Európa-bajnok Kuzutyina ellen sokáig jól is tartotta magát, ám végül nem tudott menekülni az orosz leszorításából. A kényszerből 57 kilósként induló, még jövőre is junior korú Maros Barbara igyekezett felvenni a kesztyűt az oroszok junior-világbajnokával, Irina Zablugyinával, de végül karfeszítéssel a rutinosabb versenyző nyert.

A 63 kilósoknál ezúttal Szabó Franciska indult, aki az utolsó másodpercekig döntetlenre hozta meccsét a korábbi junior Európa-bajnok Labazina ellen, ám a hajrában az orosz megszerezte második vazariját is, így övé lett a meccs. Joó Abigél másodszor is hozta a saját pontjait, ezúttal az U23-as Eb-ezüstérmes Gurcijevát győzte le, méghozzá ipponnal.

Az utolsó párosításra Mészáros Anett maradt, aki ezúttal egy, a franciánál is termetesebb ellenféllel, az Európa-bajnok Tea Donguzasvilivel találta szemben magát. Anett bátran odaállt, próbálta mozgatni riválisát, de nem volt sok esélye, az orosz nehézsúlyú leszorítással behúzta a meccset.

Magyarország–Oroszország 1–4 (10–40)
52 kg: Csernoviczki Éva–Natalja Kuzutyina 0–10. 57 kg: Maros Barbara–Irina Zablugyina 0–10. 63 kg: Szabó Franciska–Marta Labazina 0–10. 70 kg: Joó Abigél–Margarita Gurcijeva 10–0. +70 kg: Mészáros Anett–Tea Donguzasvili 0–10

Az Európa-bajnoki címet ezzel Oroszország szerezte meg, a mieink Franciaország mögött a dobogó harmadik fokára állhattak, akárcsak 2005-ben, a debreceni csapat Eb-n.

             Joó Abigél (fehérben) mindkét meccsét megnyerte

Nők, a végeredmény:
1. Oroszország (Kuzutyina, Zablugyina, Koval, Labazina, Ovszejcsuk, Gurcijeva, Donguzasvili)
2. Franciaország (Delsalle, Lantoine, Pruvost, Pasquet, Waldet)
3. MAGYARORSZÁG (Csernoviczki Éva, Ippon Judo Tatabánya; Maros Barbara, KSI SE; Baczkó Bernadett, KSI SE; Gáspár Eszter, Miskolci VSC; Szabó Franciska, Leányvár-Egerági Üstökös SE; Joó Abigél, KSI SE; Mészáros Anett, Honvéd-Kipszer)

A férfiaknál kedvező sorsolást kaptak a mieink, elkerülték az orosz és a francia csapatot, s az előzőleg Romániát legyőző ukrán válogatottal kezdtek. Persze, ez a meccs sem ígérkezett könnyűnek…

Az első párban a háromszoros vb-bronzérmes Ungvári Miklós vazarival verte Szerhij Plijevet, majd testvére, Attila ipponnal a 2001-ben Európa-bajnok Mirzalijevet. Követlezett ifj. Nagysolymosi Sándor, aki szikrázó csatában, aranyponttal múlta felül Dudcsikot – ezzel el is dőlt a meccs, a hátralévő meccseken a rutinos Grekov nem hagyta érvényesülni Ledényi Leventét, míg Bor Barna ipponnal intézte el Titarenkót.

Magyarország–Ukrajna 4–1 (34–10)
66 kg: Ungvári Miklós–Szerhij Plijev 7–0. 73 kg: Ungvári Attila–Renat Mirzalijev 10–0. 81 kg: ifj. Nagysolymosi Sándor–Vitalij Dudcsik aranyponttal 7–0. 90 kg: Ledényi Levente–Valentin Grekov 0–10. +90 kg: Bor Barna–Olekszandr Titarenko 10–0

Bíró Tamás szövetségi edző változtatott a győztes csapaton, a románok ellen kettőt cserélt. A junior vb-ezüstérmes Gorjánácz Zsolt kezdett Bichisan ellen, s hiába harcolt keményen, egy vazarival alul maradt. Következett az Ungvári Attila–Fasie összecsapás, amelyen a világbajnoki ötödik helyezett román ipponnal nyert.

Elúszni látszott a finálé, s immár arra is figyelni kellett, hogy a mieink legalább pontarányban jók legyenek a bronzmérkőzésre. Ám ekkor jött Csoknyai László.

A paksiak elszánt harcosa bedarálta a junior vb-bronzérmes Danculeát, visszaadva ezzel a reményt a mieinknek. Az ugyancsak Pakson készülő debreceni Madarász Tamás egy újabb ipponnal rátett egy lapáttal, majd Bor Barna – igazolva a papírformát – megszerezte a végső győzelmet a magyar válogatottnak!

Magyarország–Románia 3–2 (30–17)
66 kg: Gorjánácz Zsolt–Stefan Bichisan 0–7. 73 kg: Ungvári Attila–Dan Gheorghe Fasie 0–10. 81 kg: Csoknyai László–Costel Danculea 10–0. 90 kg: Madarász Tamás–Adrian Bogosel 10–0. +90 kg: Bor Barna–Cristian Stanciu 10–0

A másik ágon Oroszország 4–1-re lemosta Franciaországot, így a fináléban a legerősebb ellenfél várt a mieinkre. S megkezdődött az a félórás csoda, amelyet még soká fognak emlegetni a hazai tatamik környékén…

Az első párban Ungvári Miklós a kellemetlen stílusú Moguskovval csapott össze. Az orosz többször is megállt, s méltatlankodott „Ungi” rúgásai miatt, majd a harc hevében orron fejelte bajnokunkat. Fej-fej mellett haladtak a küzdő felek, ám Ungvári orrából dőlt a vér, s az öt perc során kétszer is orvost kellett a szőnyegre hívni. Az ápolás és takarítás után döntetlennel zárult a tiszta küzdelmi idő.

Következett a ráadás az aranypontért. Nem kellett soká várni az újabb ápolásra, s félő volt, hogy Ungvári leléptetik az orrvérzése miatt, ám harminc másodperccel a vége előtt csak el tudta kapni a fáradtan ellenkező Moguskov karját, s hamarosan kopogással zárult a meccs.

A „kis Ungi” következett, s döbbent csend fogadta a történéseket, Kajtmazov ugyanis rövidke küzdelem után már jukóval vezetett, s az akciót leszorítással folytatta. Kívülről úgy látszott, már nincs esély a menekülésre, ám „Karvaly” addig próbálkozott, míg át tudta kulcsolni ellenfele lábát, s tizenhét másodperc után szabadulni tudott!

A meccs a sírból jött vissza, s ahogyan az lenni szokott, az addig alárendelt szerepet játszó dzsúdós került fölénybe – amit Ungvári Attila végül ippont érő fojtással nyomatékosított! Egy győzelemre voltunk az áhított Európa-bajnoki aranytól!

S nem is kellett soká várni. Mert megint jött Csoknyai László, aki nyugodtan pályázhatna a „nap embere” címre: igazán akciódús mérkőzésen kétszer is vezető pozícióba került, ám végül nem várta meg az öt perc végét, két vazarival megszerezte a győzelmet.

Az ünneplő fiúk csak fél szemmel nézték a maradék két tét nélküli meccset, amelyeken már az oroszok győztek – mindhiába: a sportág történetében először Magyarország férfi válogatottja szerezte meg a csapat Európa-bajnoki aranyérmet!

Magyarország–Oroszország 3–2 (30–20)
66 kg: Ungvári Miklós–Musa Moguskov aranyponttal 10–0. 73 kg: Ungvári Attila–Batradz Kajtmazov 10–0. 81 kg: Csoknyai László–Murat Sadov 10–0. 90 kg: Madarász Tamás–Dmitrij Geraszimenko 0–10. +90 kg: Bor Barna–Szoszlan Bosztanov 0–10

Férfiak, a végeredmény:
1. MAGYARORSZÁG (Ungvári Miklós, MTK-Erzsébetváros; Gorjánácz Zsolt, UTE; Ungvári Attila, Ceglédi VSE; Urbancsok Tamás, Honvéd-Kipszer; ifj. Nagysolymosi Sándor, Kecskeméti JC; Csoknyai László, Paksi Atomerőmű SE; Ledényi Levente, Honvéd-Kipszer; Madarász Tamás, Debreceni SC-SI; Bor Barna, Paksi Atomerőmű SE; Hadfi Dániel, Honvéd-Kipszer)
2. Oroszország (Moguskov, Zareckij, Magomedov, Gaszijev, Brijanov, Kajtmazov, Sadov, Geraszimenko, Bosztanov)
3. Franciaország (Larose, Riad, Jeanin, Buffet, Thorel)
4. Ukrajna
5. Románia

Forrás:   www.judoinfo.hu